A magasban történő munkavégzés és az alpintechnikai munkavégzés előírásai

Mivel cégünk rendszeresen végez antenna (át)telepítési és antenna torony valamint árboc felújítási munkálatokat, ezért érdemes megemlíteni a magasban végzett munkához kapcsolódó kérdések tisztázását.

Első körben különbséget kell tenni magasban végzett munka és alpintechnikai munkavégzés között.

A magasban történő munkavégzést a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet szabályozza, mely a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szól. Ez alapján magasban történő munkavégzésnek minősül az 1 méternél nagyobb szintkülönbségen végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges. Tipikusan ilyen eset, amikor a munkát végző személy létrát vagy munkaállványt használ. Ezek használatát, a létra és munkaállvány milyenségével kapcsolatos jellemzőket a rendelet részletesen szabályozza.

Magasban végzett munka - ipari alpinista

Magasban történő munkát abban az esetben lehet megkezdeni, amennyiben

  • a kiegészítő védelmet kialakították. Ha a munkát befejezték vagy átmenetileg abbahagyták, a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert az eredeti állapotának megfelelően kell visszaállítani.
  • ha az időjárási feltételek a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyeztetik.

Ipari alpintechnikát igénylő munkáról akkor beszélünk, ha a munkafeladat elvégzésének érdekében, nem állandóan és megszakításokkal folytatott olyan munkavégzésről van szó, ahol a 2 méter szintkülönbséget meghaladó ideiglenes munkahely megközelítése, az ott-tartózkodás, a munkafeladat végrehajtása és a munkahely elhagyása egyéni védőeszközök és meghatározott felszerelések összehangolt és egyidejű igénybevételével (alpintechnikai módszerrel) történik.

Az ipari alpintechnikára vonatkozó jogszabályok:

  • 1993. évi XCIII. törvény – a munkavédelemről
  • 11/2003. (IX.12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzata
  • 45/2013. (X.14.) NGM rendelet a az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX.12.) FMM rendelet módosításáról

A 2 méter feletti magasságban történő munkavégzésnél (ipari alpintechnikát igénylő munkánál) gondoskodni kell az alábbiakról:

  • Lezuhanás elleni védelem
  • Munkahelyzet pozícionálás
  • Egyéni védőeszköz használat Ipari alpintechnika

Tehát az alpintechnika kollektív munkavédelmi módszerekkel, eszközökkel (pl.: állványzat, kosaras személyemelő, függesztett munkaállvány, stb.) megközelíthetetlen, elérhetetlen munkaterületeken végzett, szakmunkát elősegítő módszer. A fentiekből következik, hogy akkor kell alpin technikát alkalmazni, amennyiben a munkavégzés helye csak alpintechnikai eszközökkel közelíthető meg biztonságosan, tehát nincs kiépített járda, – létra, – zuhanásgátló rendszer. Ahol van ilyen kiépített rendszer, ott is gondoskodni kell a munkavállalóknak a zuhanásgátlásáról, amely nem feltétlen alpintechnikai munkavégzést jelent.

Antenna szerelés esetén a gyakorlatban a tető lejtésétől függ, hogy milyen szerelési és munkavédelmi feladatok vannak:

  • Lapostetőn (0-20° lejtés) 2 méteres védőtávolságot kell kijelölni a tető szélétől. A kijelölt zónát nem érintve szerelés tekintetében az általános munkavédelmi követelményeket szükséges betartani. Amennyiben a 2 méteres zónában dolgoznak, úgy a munka magasban végzett munkának minősül és lezuhanás elleni védelem (zuhanásgátló) alkalmazása kötelező. Amennyiben a lapostető csúszós-síkos felületű – függetlenül a 2 méteres kijelölt sávtól – a zuhanás elleni védelemről gondoskodni kell.
  • Ferde tetőn (20-45°-ig lejtés) végzett munka magasban végzett munkának minősül és gondoskodni kell a zuhanás elleni védelemről.

Magasban végzett munkához kötődő oktatások és ipari alpinista képzések:
A magasban végzett munka végzéséhez elegendő egy általános munkavédelmi oktatás, azonban speciálisan erre épített elmélettel egybekötött gyakorlatorientált képzések is vannak, amelyek egy esetleges baleset során nagyban csökkenti a cég vezetésének személyi felelősségét.

Az ipari alpinista képzéssel kapcsolatos tanfolyamból jellemzően három szint létezik:

  • Az alapfokú ipari alpinista (segéd) tanfolyam, amely jellemzően egy 35-40 órás tanfolyam. A jogszabályi előírásoknak megfelelően, a sikeres vizsgát igazoló okmány kizárólag az éves ismeretfelújító foglalkozást tanúsító jegyzőkönyvvel és munka alkalmassági igazolással marad érvényes.
  • Az OKJ-s kézettséget adó ipari alpinista tanfolyam már önálló végzettséget ad, 150 órás képzés, amely élethosszig tartó minősítést ad és csak normál üzemorvosi alkalmassági vizsga szükséges hozzá.
  • Munkavezetői ipari alpinista, amely alkalmazása speciális esetekben szükséges, pl. nagy teher mozgatásánál vagy veszélyes létesítményeknél írhatják elő.

Fontos megemlíteni még, hogy egyéni vállalkozó esetén 1 fő alpinista is végezhet önálló munkát, míg társas vállalkozásnál minimum 2 főt ír elő a szabályozás. Mindezeket felülírja természetesen az az általános érvényű előírás, hogy minden munkát annyi ipari alpinistának kell végeznie, amely a  munka biztonságos elvégzéséhez szükséges. Amennyiben ez kettő, vagy annál több, úgy egy főt írásbanban ki kell jelölni munka vezetőnek, valamint írásban meg kell határozni az adott helyszínen történő munka módszert, gondoskodni kell az egyéni védőeszközök jutattatásáról is.

Szintén kapcsolódó fontos információ, hogy az alpintechnikai eszközöket a 11/2003. (IX.12.) FMM rendelet – alpintechnikai biztonsági szabályzat alapján minimum 6 havonta arra jogosult céggel vagy személlyel felül kell vizsgálni.

Magasban végzett munka - ipari alpinista

« PMR 446 adóvevő rádiók a DND Telecom Center Kft. kínálatában – 10 dolog amit a professzionális URH adóvevő rádiókról tudnod kell »

Szerző:
DND Telecom Center Kft.
Dátum:
2018. február 7. szerda 13:35
Kategória:
Antennák
Címkék:
, , ,