BLOG

2020. január 10. péntek

VOX funkció a kéz nélküli adásindításhoz

A legtöbb adóvevő rádió specifikációi között megtalálható a VOX funkció, azaz a hangvezérelt adásindítás. A VOX az angol „voice operated exchange” szavakból tevődik össze. Nem csak professzionális rádiókban, de PMR rádiókban és bébiőrökben is megtalálható a VOX. Mint a neve is mutatja, ez a funkció arra hivatott, hogy lehetővé tegye az adásindítást úgy is, hogy kezünkkel nem tartjuk lenyomva a készülék PTT (push to talk) gombját.

A hangvezérelt adásindításhoz keressük rádiónk menüjében a VOX vagy iVOX funkciót melynek kiválasztásával a készülék mikrofonja bekapcsol és ha zajt érzékel automatikusan elkezd sugározni. A VOX hátránya, hogy bizonyos körülmények között nem csak beszédre, de a háttérzajra is aktiválódhat. Ilyen lehet például a motoron ülve a zúgó menetszél hangja vagy gyári környezetben a hangosan zakatoló gépek zaja. Ahhoz, hogy az imént említett környezetben elkerüljük a nemkívánatos adásindítást, állítsunk a funkció érzékenységén. Minél magasabb fokozatra állítjuk, annál érzékenyebb.

A VOX áramkör tartalmaz késleltetést is, amely megakadályozza az áramkör deaktiválását a beszédre jellemző rövid szünetek alatt. A készülék típusától függően ezek hosszát magunk állíthatjuk be.

Javasolt fejszett használata, ugyanis általában a rádiók mikrofonja nem elég érzékeny ahhoz, hogy szánktól távol például övünkre csíptetve érzékelje a beszédet. A funkció használatához speciális fejszettre lehet szükség, ugyanakkor legtöbb rádió headset VOX kompatibilis. Némelyik kapcsolóval érkezik, amellyel kedvünkre válthatunk PTT és VOX között.

Nem mindegy milyen fejszettet használunk, minőségében jelentős eltérések lehetnek. E tekintetben kiemelt termékeink a Peltor fejszettek. Ezek zajszint függő funkcióval és zajszűrővel vannak ellátva, valamint külső és belső mikrofonnal is rendelkezik. A külső mikrofonon érzékelt zajokat elkülöníti a belső mikrofonon érzékelt zajoktól, ezzel biztosítva, hogy csak a beszédhangra induljon az adás.

Javasolt a VOX használata:

  • irodai közegben
  • zajmentes környezetben
  • otthonunkban, például bébiőrként
  • kéznélküli kommunikációhoz
  • professzionális, környezeti zajcsökkentővel ellátott fejszett (Peltor)

Nem javasolt a VOX funkció használata:

  • Zajos környezetben megfelelő zajcsillapításos fejszett nélkül
Címkék:
2019. szeptember 16. hétfő

Strobos Baquada és ISAE M10 mobil megkülönböztető jelzés

A Strobos Baquada mágnestalpas és tapadókorongos kivitelben elérhető kék színű mobil megkülönböztető jelzései ideális kiegészítő jelzete lehet a rendvédelmi szervek számára. A lámpák elérhetők sárga színben, így a figyelmeztető jelzés használatára jogosult ügyfeleink számára is elérhetőek a termékek.

Mind a Strobos, mind az ISAE lámpái LED-es izzókkal rendelkeznek, így marginális a meghibásodások száma valamint a lámpák alacsony áramfelvétel rendelkeznek. 

Címkék: , ,
2019. június 19. szerda

Entel PoC WiFi LTE 4G adóvevő rádió GSM hálózatra

Az Entel rádiók LTE GSM sávon működő PoC adó-vevői azonnal és csoportos beszédkommunikációt tesznek lehetővé hagyományos GSM hálózaton. Ebből kifolyólag nagyobb területi lefedettség igénye esetén sincs szükség plusz átjátszókra. Mivel a készülékben szolgáltató független SIM kártya van, az képes roamingolni az egyes szolgáltatók között, így az elérhető bármelyik GSM szolgáltató hálózatára képes felcsatlakozni. 

Az alábbi videónkban az Entel rádiókat mutatjuk be. Az elérhető Entel LTE adó-vevő kínálatunk alábbi linkre kattintva tekinthető meg.

Címkék: , ,
2019. április 9. kedd

Hajórádió felhasználói ismeretek

Icom, Entel és Midland hajórádióink forgalmazása mellett fontosnak tartjuk, hogy a rádiók használatához megfelelő ismeretanyagot is biztosítsunk ügyfeleink részére. A terület iránt érdeklődők részére célszerű megtekinteni az alábbi dokumentumokat, amelyek alapvető rádiós fogalmakról adnak ismeretet:

A téma iránt mélyebben érdeklődőknek tudjuk figyelmébe ajánlani a Nemzeti Fejlesztési minisztérium Közlekedési Hatóság weboldalán megtalálható információkat, ahol egyrészt az elérhető képzések (pl.: belvízi kedvtelési, hivatásos és szolgálati célú képesítések, hajózási rádiótelefon kezelő) és az ezekhez tartozó vizsgakövetelmények és tudásanyagok (Hajózási szakterület / Tematikák és vizsgakérdések) is elérhetőek. 

Címkék:

Villámvédelmi felülvizsgálat

A DND Telecom Center Kft. vállalja villámvédelmi szabványossági felülvizsgálat elvégzését saját szakemberrel és mérőműszerrel. Az alábbi blogbejegyzésünkben ügyfeleinknek kívánunk egy rövid ismertetőt nyújtani a villámvédelmi felülvizsgálat tárgykörben. 

Ki végezheti? Villámvédelmi felülvizsgálatot villámvédelmi felülvizsgáló OKJ-s szakképesítéssel bíró személy végezhet, aki előképzettséges szerint villanyszerelő vagy középfokú erősáramú végzettséggel rendelkezik.

Mi a felülvizsgálat célja? Villámvédelmi felülvizsgálat során a villámvédelmi tervező mérnök által tervezett és kivitelezésre került villámvédelmi rendszert vizsgáljuk felül, hogy annak állapota és kivitelezése megfelel-e a villámvédelmi tervnek. 

Mire van szükség a megrendelőtől? Első körben szükséges a villámvédelmi tervdokumentáció megléte, hiszen ez alapján lehet a felülvizsgálatot elvégezni. Amennyiben az ügyfél részére nem áll rendelkezésre villámvédelmi dokumentáció, úgy azt (újra) meg kell terveztetni. 

Következő lépésként a megrendelő részéről nyilatkozat szükséges, hogy az ingatlanon van-e robbanásveszélyes terület, és ha van akkor melyek azok. Robbanásveszélyes területre speciális szabályok vonatkoznak, amelyen külön szakképzettséggel és mérőeszközzel lehet munkát végezni. 

Ezt követően a megrendelővel közösen meghatározzuk a helyszíni vizsgálat időpontját, amely idő alatt az ügyfél kísérőt és bejutást biztosít a helyszínekre. 

Megrendelés során az ügyfélnek meg kell adnia, hogy az adott helyrajzi számon lévő telken mely épületegységek villámvédelmi felülvizsgálatát rendeli meg. Itt érdemes megjegyezni, hogy a korábbi villámvédelmi jegyzőkönyv vagy a villámvédelmi terv az adott helyrajzi számon lévő épületeknek eltérő villámvédelmi besorolást adhat. A villámvédelmi besorolásra példa az alábbi jelzet: V4c-L3a-F1/r-B3 

Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2018 után épült épületekben kötelezően, míg a 2018 előtt épült épületekben önkéntes alapon túlfeszültségvédelmi eszköz (patron) kiépítése szükséges. Mivel a villámvédelmi felülvizsgálat része ennek ellenőrzése, így a megrendelőnek célszerű arról nyilatkoznia, hogy van-e ilyen eszköz az épületben.

Milyen időközönként szükséges a felülvizsgálat? Ez a villámvédelmi tervben vagy a korábbi jegyzőkönyvben kerül meghatározásra, amely lehet 3, 6, 9 év az épület tűzveszélyességi besorolásától függően. Annak érdekében, hogy a szabványossági folytonosság fennálljon, célszerű a vizsgálatot még az érvényességi időszak alatt elvégezni. 

Mit tartalmaz maga a felülvizsgálat? A villámvédelmi felülvizsgálat egyrészt szemrevételezés (fizikai, mechanikai állapota a tartóknak, stb.) útján, másrészt mérőműszeres állapotfelvétel útján történik. A villámvédelmi terv megléte itt is visszaköszön, mivel a benne szereplő adatok kerülnek összehasonlítva a mért eredményekkel. 

A szemrevételezés és méréses állapotfelmérést követően egy jegyzőkönyv készül (ez már irodai munka) egy kiértékeléssel, amely tartalmazni fogja, hogy hol és milyen mérések voltak illetve azok eredményét, az eredmények kiértékelését, esetleges hibalistát. A hibalista alapján a szabványra való hivatkozással a villámvédelmi felülvizsgáló javaslatot fogalmaz meg a nem megfelelőség javítására, amelyhez határidőt rendel. Ez lehet egy fix dátum (pl.: a következő villámszezon elejéig: április 1.) vagy a következő felújításnál elvégzendő vagy azonnali intézkedést igénylő feladat. 

A villámvédelmi jegyzőkönyvbe belekerül a következő esedékes felülvizsgálat időpontja.

Intézkedést igénylő feladat esetén az ügyfél saját hatáskörben kihív egy szakembert aki kijavítja a villámvédelmi rendszerben lévő problémát majd ez a szakember egy igazolást/nyilatkozatot ad az elvégzett munkáról. (Pl.: A javítást a felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján elvégezte…). A megrendelő ezzel a lépéssel zárja felelősségi körét és összességében ezzel tudja a későbbiekben bizonyítani, hogy a tőle telhető feladatokat megtette. 

Ki ellenőrzi a villámvédelem illetve a villámvédelmi felülvizsgálat meglétét? A villámvédelmi felülvizsgálatot az Országos Tűzvédelmi Szabályzat írja elő. A villámvédelmi felülvizsgálat megtörténtének ellenőrzését az illetékes Katasztrófavédelmi kirendeltség végzi.

Milyen szabvány alapján történik a felülvizsgálat? A villámvédelmi rendszert az építésük idején érvényes szabványok szerint szükséges felülvizsgálni. Ez alapján 2 fajta felülvizsgálatot különböztetünk meg:

  • Nem norma szerinti felülvizsgálat: MSZ 274 (visszavont) szabvány alapján, amely nem norma szerint kivitelezett villámvédelmi rendszerekre vonatkozik. Ezek jellemzően 2009 előtt tervezett és kivitelezett villámvédelmi rendszerekre vonatkozik. Ezeket felújítás során szükséges majd újratervezni a lenti, új szabvány szerint.
  • Norma szerinti felülvizsgálat: MSZ EN 62305 szabvány alapján, amely 2009 után épületek illetve az arra épített villámvédelmi rendszerekre vonatkozik, vagy azokra a régebbi (2009 előtti) rendszerekre amelyeken módosítások lettek végrehajtva.

A villámvédelem témakörénél célszerű megjegyezni, hogy új antenna telepítésnél a megrendelőnek célszerű kikérni egy villámvédelmi tervező mérnök szakvéleményét, hogy a felszerelésre kerülő antennának ki kell-e építeni villámvédelmet. Cégünk, mint kivitelező, az antenna telepítést a megrendelő igénye szerint végzi el, azonban a megrendelő felelőssége, hogy a tulajdonába eső ingatlanokon a megfelelő villámvédelemről gondoskodjon. 

Összegezve a fentieket, cégünk vállalja villámvédelmi szabványossági felülvizsgálat elvégzését. Amennyiben ilyen jellegű igény felmerül, úgy készséggel állunk rendelkezésére!

Címkék: , , ,
2019. február 21. csütörtök

Swann 8580 NVR rögzítő és 4K biztonsági és megfigyelő kamera

A Swann kamerarendszerek komplett megoldást jelentenek mindazok számára, akik saját maguk kívánják telepíteni a kamerarendszerüket. A rendszerrel szállított alaptartozékok között minden olyan kábel, csatlakozó és eszköz amely a telepítéshez és konfiguráláshoz szükséges.

Az elérhető Swann kamerarendszer kínálatunk alábbi linkre kattintva tekinthető meg.

Címkék: ,
2018. december 20. csütörtök

A GDPR rendelet hatása a kamerás (CCTV) megfigyelésekre

Az alábbi blogbejegyzésünkben ügyfeleinknek szeretnénk segíteni, hogy tisztább képet kapjanak az általunk forgalmazott kamerás videórendszerek (CCTV) használata valamint a GDPR rendelet közötti összefüggésekben. Kamerás megfigyelő rendszer üzemeltetése esetén célszerű annak GDPR megfelelését elvégezni. Amennyiben ehhez szakembert kíván megbízni, úgy készséggel állunk rendelkezésére. A DND Telecom Center Kft. vállalja az Ön által üzemeltetett CCTV és kamerás megfigyelő rendszerek GDPR rendeletnek történő megfelelés felülvizsgálatát, adott esetben hatástanulmány készítését. 

Bizonyára Ön előtt is ismert, 2018. május 25.-től az EU 2016/679. sz. általános adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t alkalmaznia kell mind az EU tagországainak, mind pedig az egyes adatkezelőknek. A GDPR-ra adott válaszul módosult a hazai jogszabályok között az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), mely ugyancsak alkalmazandó. Az új előírásokkal kapcsolatban a kamerás megfigyelésre vonatkozóan az alábbiakra kívánjuk a figyelmüket felhívni.

A GDPR és az Info tv. célja a személyes adatok és a magánszféra védelme, a központjában a felhasználó áll. Az egész Európai Unióra kiterjedő adatvédelmi szabályozás fő célkitűzése az, hogy egységesen magas szintű jogi és technikai védelmet biztosítson a személyes adatok számára, előírva, hogy azokat bizalmasan, az érintett vagy a hivatkozott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni, és biztosítani kell, hogy jogosulatlan személyek azokhoz ne férjenek hozzá.

A jogszabályok értelmében fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése adatkezelésnek minősül. Ugyanígy adatkezelésnek tekintendő a kamerák által rögzített felvételeken – mint személyes adatokon végzett – bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása az alkalmazott eljárástól függetlenül.  A jogszabályok rendelkezéseit alkalmazni kell függetlenül attól, hogy az adatokat automatizált eszközzel vagy manuálisan állították elő vagy kezelik, interneten vagy más telekommunikációs eszköz útján, esetleg hagyományos postai úton továbbítják, teszik elérhetővé például egy honlapon.

Fontos hangsúlyozni, hogy kamerával folytatott megfigyelést csak és kizárólag az alábbi adatvédelmi elvek betartása és betartatásával folytatható, ha és amennyiben:

  • az adatkezelés jogilag indokolható, legitim, kifejezett és speciális cél érdekében fair és jogszerűen történik, további adatkezelés csak akkor lehetséges, ha az adatkezelés eredeti céljával kompatibilis;
  • a körülmények alapos mérlegelését követően a kamerával folytatott megfigyelésnél nincs olyan megfigyelési mód, amely kevésbé sérti a személyiségi jogokat, és ennek költsége lényegében arányos;
  • a folytatott megfigyelés meghatározott, speciális célokat szolgál, annak szükségessége igazolható, annak érdekében, hogy az érintett jogai semmilyen módon ne sérüljenek;
  • a kamerás megfigyelést úgy folytatják, hogy az a megfigyelt személy személyazonosságának megállapítására nem szolgál, kivéve mégis, ha megfigyelést ilyen céllal folytatják;
  • a kezelt adatok indexálását, összekapcsolását vagy tárolását elkerülik, tárolása csak az eredeti céloknak megfelelő ideig történik, melynek lejártát annak törlése követ;
  • tartózkodnak az olyan megfigyeléstől, amely az érintettek diszkriminációját eredményezné (faji, etnikai megkülönböztetés stb.);
  • kifejezetten felismerhető módon közlik a folyamatban lévő megfigyelést, annak célját és az adatkezelő személyét vagy ezekről előzetesen tájékoztatják az érintettet;
  • az adatmegőrzési idő alatt biztosítják a hozzáférési jogosultságokat az érintett számára, és amennyiben szükséges az adatainak törlését, módosítását vagy korlátozását kérheti, a tárolt információkhoz az érintett csak oly módon férhet hozzá, hogy ezzel más személy joga ne sérüljön;
  • az adatbiztonsági követelményeket betartják és betartatják.

Az adatkezeléshez az érintett hozzájárulása, szerződés teljesítése, jogi kötelezettség teljesítése, az érintett létfontosságú érdekének védelme, közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges és az adatkezelő jogos érdekének érvényesítése szolgálhat alapul. (Jogalap)

Adatkezelőnek az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely – törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

Az adatkezelő megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által végzett adatkezelési műveletek összessége adatfeldolgozásnak minősül, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.

Fontos hangsúlyozni, hogy hatásvizsgálatot kell elvégezni olyan adatkezelés esetén, amikor valószínűsíthetően magas kockázattal járnak a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, és ezek az adatkezelő által elvégezni kívánt intézkedések ellenére sem küszöbölhetők ki.

Ezt a vizsgálatot az adatkezelő végzi el, és amelynek során az adatvédelmi tisztviselő tanácsát ki kell kérni. Azt, hogy mely esetekben kell majd előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni, alapvetően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság fogja majd meghatározni.

Három esetben azonban kötelező a hatásvizsgálat elvégzése:

  • automatizált adatkezelések, amelyek személyes jellemzők kiértékelésén alapuló olyan döntésekhez vezetnek, amelyek a természetes személyeket jelentősen érintik, többek között rájuk nézve joghatással bírnak;
  • a rendelet alapján meghatározott különleges adatkategóriába tartozó személyes adatok, valamint a büntetőjogi felelősséggel összefüggő információk kezelése;
  • nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy az állásfoglalásban említett kamerás (zárt láncú) megfigyelés miatt a hatásvizsgálat lefolytatását az adatkezelő nem mellőzheti, amelyet az adatkezelés megkezdése előtt le kell folytatni (saját hatáskörben, vagy harmadik személy vagy szervezet igénybevételével – utóbbi esetben előbbi eredményfelelősséggel tartozik).

Cégek, magánszemélyek által üzemeltetett kamerákkal kapcsolatban alapelvnek tekinthető, hogy a kamera kizárólag a saját tulajdonban álló területet figyelheti meg, így annak látószöge nem irányulhat sem közterületre, sem pedig más személy tulajdonában álló területre. Így a kamerák elhelyezésénél elvárás, hogy a kamerák látószöge ne terjedjen túl a saját ingatlan határain, illetve arra, hogy a közterületen tartózkodók, ott elhaladók magánszférája ne sérüljön. Az ingatlan bejáratánál továbbá egyértelmű felhívást kell elhelyezni, mely jelzi a területre belépőknek, hogy kamerát szereltek fel.

A kamera látószöge azért nem irányulhat közterületre, mivel annak megfigyelésére Magyarországon csak kifejezett törvényi felhatalmazás alapján van lehetőség. (Amennyiben a látószögbe mégis közterület is kerül, úgy szoftveres úton szükséges megoldani, hogy a kamera látószögében lévő közterület kitakarásra kerüljön.)

Ha tehát egy kamera – elhelyezése, látószöge alapján – alkalmas arra, hogy közterületet is megfigyeljen, akkor ez a tevékenység jogellenes adatkezelést valósít meg, tekintettel arra, hogy a tevékenység sérti a kamerával megfigyelt személy személyhez fűződő jogát, magánszféráját.

A GDPR új alapelvként fogalmazza meg az elszámoltathatóság elvét, amelynek lényege, hogy az adatkezelő felelősséggel tartozik az adatvédelmi szabályoknak való megfelelésért, és képesnek kell lennie e megfelelés igazolására is.

A GDPR életbelépésével Önnek számos intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy minimalizálja GDPR megsértésének esélyét, illetve bizonyítani tudja, hogy komolyan veszi a belső adatvédelmi szabályozást.

Az GDPR alapján szükséges megvizsgálni a személyes adatok kezelésének körülményeit, és pontosan megjelölni az adatkezelés jogalapját, amely alapján elvégezhetők és dokumentálhatók ezek a folyamatok. Erre azért van szükség, mert néhány, a GDPR-ban lefektetett érintetti jog az adatkezelés jogalapjától függően eltérően érvényesül.

Amennyiben Ön vagy cége nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, a nem EU tagállamokba történő adattovábbítással kapcsolatos szabályok és eljárások különös figyelmet igényelnek. A GDPR életbelépését követően a kiszabható bírságok jóval szigorúbbak lettek az adattovábbításra vonatkozó rendelkezések megsértéséért, különösen a – Bizottság értékelése szerint – nem megfelelő szintű védelmet biztosító országokba történő adattovábbítás esetén.

A GDPR rendelkezéseinek megsértéséért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – súlyosabb esetben – akár 20 millió euró összegű közigazgatási bírságot, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeget is kiszabhat.

A GDPR az adatkezelő felelősségévé teszi a Rendelet adatvédelmi elveinek való megfelelés bizonyítását, ezért Önnek biztosnak kell lennie abban, hogy kellően világos adatvédelmi irányelvei vannak annak igazolására, hogy megfelel a jogszabályi követelményeknek. Ennek érdekében rendszeresen ellenőriznie, értékelnie és felül kell vizsgálnia az adatkezelési eljárásait, biztosítékokat beépíteni az adatkezelési folyamatokba, és gondoskodnia a munkavállalók képzéséről is, hogy tisztában legyenek a rájuk vonatkozó kötelezettségekkel. Mindezeken felül képesnek kell lennie ezeket a nemzeti adatvédelmi hatóság felé, annak kérésére, bármikor igazolni.

Az adatvédelem a megbízhatóságra épülő vállalkozói világban különösen fontos, ezért minimalizálja GDPR megsértésének az esélyét. Cégünk vállalja az Ön által üzemeltetett CCTV és kamerás megfigyelő rendszerek GDPR rendeletnek történő megfelelés felülvizsgálatát, adott esetben hatástanulmány készítését. Amennyiben ilyen jellegű igény felmerül, úgy készséggel állunk rendelkezésére!

Címkék: , ,
2018. november 7. szerda

Icom repülős adóvevő rádió kínálat

Az Icom gyártó repülős rádió portfóliójában kézi, asztali és repülőbe építhető rádiók egyaránt megtalálhatóak. 

A kézi rádiók közül a legfrissebb modell IC-A25CE és IC-A25NE. A kettő között a különbség az, hogy az utóbbi NAV csatornákra is képes, valamint beépített GPS vevővel és Bluetooth funkcióval rendelkezik. Az IC-A6E már egy jól bevált, több éve a portfólióban megtalálható típus. 

Az IC-A120E egy asztali kivitelű rádió, amely kis repülőterek ideális rádiója lehet. Az IC-A210E és IC-A220 TSO készülékek kisrepülőgépbe építhető kivitellel rendelkeznek, az utóbbi pedig TSO bizonylattal, amely egyes kisrepülőgépek kötelezően elírt reprádió bizonylata. 

Az elérhető repülős rádió kínálat az alábbi linkre kattintva tekinthető meg.

Címkék: ,

Albrecht Bambini bébi- és gyermekőr PMR adóvevő rádió

Az Albrecht Bambini bébi- és gyermekőrzővel kicsid folyamatosan biztonságban tudhatod.  A 4 szinten állítható érzékenységű VOX funkció (hangindítás) garantálja, hogy már akár a legkisebb szuszogást is meghalld. A baba nyugodt álmaihoz a rádió előlapjába épített 3 fokozatú éjjeli fény segít. 

Címkék: ,

Icom IP501H GSM alapú LTE adó-vevő rádió

Bemutatjuk az Icom GSM alapú LTE adó-vevő rádióját, az Icom IP501H kézi rádiót. 

A készülék beépített SIM kártyával kerül leszállításra és normál GSM hálózaton kapcsolódik az Icom erre célra dedikált LTE szerverére. Az egyes csoportok, szöveges üzenetek, híváslisták központilag kerülnek menedzselésre. A készülékek hagyományos URH rádióként használhatók, azonban területi lefedettsége megegyezik az adott GSM szolgáltató lefedettségével. Ebből kifolyólag nem szükséges új átjátszó építése, amennyiben ott már van GSM 3G/LTE lefedettség.

A rádiók LCD kijelzővel, full-duplex kommunikációval (egyszerre tudok beszélni és hallani is csak úgy mint egy normál telefonnál) és IP67-es por és vízállósággal rendelkeznek. 

Az elérhető előfizetési konstrukciók az alábbi linkre kattintva tekinthetőek meg.

Címkék: ,

Kategória

Címke

Archívum